TIHANY és környéke (8,7 km – komppal)
Tihanyi-félsziget
A Tihanyi-félsziget számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai mind-mind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik. A természetet kutató és védo szakemberek számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek. Itt alakult hazánk elso tájvédelmi körzete 1952-ben. A tihanyi Tájvédelmi Körzet azóta észak felé bovült, területe ma 1658 ha két fokozottan védett része a Bozsai-öbölés a Külso-tó. A természetvédelmi területkezelést és a hatósági feladatokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága látja el.2003. július 1-én Tihany az Európa Tanácstól EURÓPA DIPLOMÁT kapott!
Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI.-XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz-kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
Apáti templomrom
A tihanyi-félszigeten hajdan három településből a kettő Árpád-kori község – Újlak és Apáti – a török időkben elpusztult, helyüket és emléküket egy-egy templomrom őrzi. Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a XII. – XIII. sz.-ban épült, felújított állapotban megtekinthető.
Akasztó-domb
A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevők elfogására, elítélésére és kivégeztetésére. A bitófát ezen a helyen állították fel.
Az Akasztó-dombhoz kötõdik a csak Tihanyban űzött halfogási mód a "látott hal", a garda halászata. A hegytetőről a halászkompánia egy-egy tagja, a "hegyenjáró" figyelte a garda csapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó hálóvetésre kész társait.
Nyársas-hegy
Az egykori középkori vár alatt lévő Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba – nyársalták fel – a magyar lányokat elrabló, parasztokat sanyargató törököket.
Kikötő
A Pisky-sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötője, a Káli Nagy Dezső tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívű móló.
A templom és környéke
A keresztény uralkodók jogszokásának megfelelően 1055-ben I. András király monostort és családi temetkezõhelyet alapított Tihanyban. A monostori élet az 1500-as évek közepén szûnt meg, mivel a monostor helyén a törökök elleni védekezésül végvárat építettek, amit a törökök soha nem foglaltak el. A kuruc idõkben lerombolt vár helyérõl, alaprajzáról részletes leírás nincs, a Visszhang-domb és a templom közötti sétány õrzi Pisky István várkapitány nevét. A monostor és az apátsági birtokok 1716-ban kerültek a Pannonhalmi Főapátsághoz, a mai monostor együttes építése 1754-re fejezõdött be.
Állandó kiállítások:
Barokk kori templom
IV. Károly emlékszoba
Román kori kripta – I. András sírja
Belépő: 800 HUF
Gyermek kedvezmény: 100 % 6 év alatt
Csoportos kedvezmény: 5 % 20 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat.
IV. Károly Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzírites mészkőtömbökből épített "hármas halom" és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. Az 1990-es évektől kezdve rengetegen fáradoztak azon, hogy a kálvária ismét régi pompájában álljon. A felújítási munkálatok 2012 őszére fejeződtek be.
Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, révhez közeli egykori révészfalu emlékét őrzi a templomrom, az egyenes záródású szentély fala ma is áll.
Halomsírok
Az Óvár déli lejtőjén – az autóparkoló helyén és a környékén – a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkőből és földből több méter magas halmot emeltek. A halomsírok egy részét az 1970-es évek elején feltárták, a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak.
Óvár
Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Ez a Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye, s egyben fejedelmi székhelye is volt.
Lóczy-tanösvény
Tihany Túra ajánló
Az indulópontja a Sajkod melletti Apáti-templomromnál van, innen az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen keresztül a szarkádi-erdőbe, majd a gejzírmező és az Aranyház érintésével az ősközségbe vezet. Onnan a Kiserdő-tető-Óvár-Barátlakások útvonalon a tihanyi hajóállomásra visz.
A tanösvényen 7 megállót alakítottak ki, ezek egy-egy nevezetességhez kötődnek.
Apáti-hegy
A sziklaalakzatok a szél pusztító munkájának nyomát viselik. A félsziget belseje, a Külső-tó, a Belső-tó és az ősközség, a háttérben pedig Balatonfüred látványa nyújt maradandó élményt. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét. Az Apáti-hegy a félsziget egyik legértékesebb élőhelye. A hegytetőn egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él. Megtalálható itt a töviskés lucerna, több árvalányhajfaj és a törpe nőszirom is.
Nyereg-hegy
A Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny, sziklás gerinc, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidék, a Balaton déli medencéje és a Bozsai-öböl felé, ellenkező irányban pedig a félsziget belsejére. A félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye ez az ék alakú hegygerinc. A mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formája az egykori víz- és kéregmozgás eredménye.
Csúcs-hegy
A heves utóvulkáni tevékenység hatására egész sor gejzírkúp alakult ki a félszigeten, ezek egyike a Csúcs-hegy. A forráskúp és a feltörő forró víz vájta kürtő ma is szépen látható a félsziget legmagasabb pontján (235 m). A nyugati oldalán található forrásbarlangot a szájhagyomány Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár barlangjának nevezi.
A Szarkádi-erdő
A félsziget peremének hegyei nagyrészt erdővel borítottak, ezek legszebbje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. Jellemző faállománya a csereskocsánytalan tölgyes, melybe molyhos tölgy, virágos kőris, mezei juhar és a mezei szil elegyedik. Néhány különleges tölgy is él itt, így az olasz tölgy. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes lágyszárú növény él.
A szarkádi-erdő állatvilágának jellegzetes tagja a védett nagy hőscincér, a szarvasbogár, a pettyes gőte és a barna ásóbéka. Gyakori hüllőfaja az erdei sikló, a madarakat a fekete harkály, a zöld és szürke küllő, a nappali ragadozók közül a karvaly, az éjszakaiak közül pedig egy igazi délszaki ritkaság, a füleskuvik képviseli.
A Szarkádi-erdő déli részén, a mai rév fölött található az egykori Újlak település templomának romjai.
A gejzírmező és az Aranyház
A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások -hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz- időszakos gejzír formájában törtek fel. A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. A gejzír működésétől, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függően a gejzirit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre. Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta.
A gejzírkúp tetejéről a Belső-tó és az ősközség felé esik szép kilátás.